Új vonószenekari mű az Erdődy Kamarazenekarnak
2008. március 28. A Lukács-passió ősbemutatójának napja. Szefcsik Zsolttal és az Erdődy Kamarazenekarral régi keletű a kapcsolatunk.
Bejegyzések tőle
Szerzői est a Pesti Vigadóban
Háromévente általában összegyűlik annyi új kompozíció, amennyi elég ahhoz, hogy egy új szerzői est megrendezésére gondoljak. Így volt ez most is, ráadásul januártól a Budafoki Dohnányi Zenekar rezidens zeneszerzője vagyok, így hát az együttes felvállalta, hogy megrendezi a mostani estet.
Új mű a The King’s Singersnek
Egy nappal 43. születésnapom előtt elkészült az eddigi legfontosabb kórusművem, szám szerint a 71. A címe Veni Iesu, veni amor.
A Fuvolaverseny bemutatója Győrben
Már jó pár éve beszélgettünk Ittzés Gergellyel, a magyar fuvolisták világszerte elismert specialistájával arról, hogy írnék neki egy fuvolaversenyt.
A Mester és Margarita ősbemutatója a BartókPlusz Operafesztiválon
Mégpedig koncertszerű előadás formájában.
IV. (Az Illés szekerén) szimfónia Stumpf András kritikája, Mandiner
Keveseknek adatik meg, hogy életükben klasszikussá váljanak, Szörényi Levente viszont már régen az – akár az Illésre, akár az István, a királyra gondolunk. Szombat este viszont, a Zeneakadémián némi rásegítéssel „hivatalosan” is klasszikussá váltak fél évszázada írt dallamai.
Sinfonia concertante Csengery Kristóf kritikája, revizoronline.com
Mindennek ismeretében nem csoda, ha örömmel és érdeklődéssel vártam Gyöngyösi Levente négy ütőhangszer-játékosra komponált Sinfonia concertante című opusának ősbemutatóját a Pannon Filharmonikusok koncertjén.
III. (Születés) szimfónia Malina János kritikája, Muzsika
A mű részeiben és egészében a rend és a gondos formálás jegyeit mutatja. A szerző, úgy tapasztalom, makacs igényességgel és egyre nagyobb sikerrel dolgozik azon, hogy egyéni zenei világot építsen fel.
III. (Születés) szimfónia Rákai Zsuzsanna kritikája, Fidelio
Jóllehet a kompozíció forradalmian friss intellektuális élményt nem jelentett, szerzőjének nyilvánvalóan nem is állt szándékában, hogy közönségét a progresszív törekvések befogadási technikáinak elsajátítása felé terelje. Sokkal inkább arra törekedett, hogy olyan alkotást hozzon létre, amelynek ellenőrzött és egyszerű, áttekinthető rendben tartott formai nosztalgiája, nyílt stilisztikai idézetei ökonomikus egységbe simulhatnak anélkül, hogy a hallgatók mindenáron az eredetiség kérdését kívánnák firtatni.
II. szimfónia Végh Dániel kritikája, Fidelio
A mély fafúvósok – fojtott kürtök – kisdob – vonós pizzicato felrakás és a szaggatott, erősen ritmizált zenei szövet a Mandarin világát idézi, a szekund-kvart lépésekből építkező dallamtöredékek a Kékszakállúra emlékeztetnek, de Bartók éjszaka-zenéinek színei is kihallhatók Gyöngyösi szimfóniájából.
